2017. január 21., szombat

A pénzről NEM szokás beszélni

Te hányszor hallottad vagy mondtad azt , hogy : Az én zsebemben ne turkáljon senki? A mondat többféleképp értelmezhető és a maga módján helyt is áll. Osztom azt az elvet, hogy ahhoz,  mennyit keresek, mire mennyit költök, hacsak én nem tartom fontosnak, hogy elmondjam vagy kikérjem valaki véleményét , az égvilágon senki másra nem tartozik csupán rám és maximum a velem egy háztartásban élőkre. Ha több van, mint az "elvárt" , akkor azért nem, hiszen legyünk reálisak, ma még mindig az irigység hatalmas mozgatórugója az emberi rosszindulatnak, vagy éppen haszonszerzési érdekbarátságok mechanizmusa ívelhet felfelé. Ha nincs vagy nem annyi, amennyire büszkék lehetünk, legkevésbé sem vágyunk arra (én legalábbis), hogy sajnáljanak, mi több adakozzanak.


Az ismerőseink között megvan az a bizonyos réteg, akiknek a találka közben hirtelen ingerenciája támad megtudakolni a férjemtől: "Na és ebben a hónapban mennyit kerestél? Mennyi a fix fizetésed?" Mégis vajon mi a céljuk ezzel? Jól esik kitárgyalni, kinek megy jobban, kinek kevésbé, hogy még erről is ítélkezhessenek és pletykálhassanak az életünkkel kapcsolatban? Azt ugye mondanom sem kell, hogy általuk akaratlanul képbe kerültünk a megye lakóinak aktuális anyagi helyzetéről?

Akármilyen rosszul mentek a dolgaink, sosem éreztem ,hogy nekem jogom lenne bárkitől megkérdezni , hogyan él. Vitatni azt, megérdemli-e a nívós színvonalat vagy sem. Nem mondom, hogy sosem gondolkodtatott el, hogy valaki, akiről tudom, mennyi felesleges hülyeségre szórja a vagyonát, amikor a rezsire is alig futja, vajon miért teszi? Akiről pedig látható és tudható, hogy nagy lábon él és van miből, miért panaszkodik folyton, miközben a luxusnyaralásukkal van tele a facebook? Mitől van az, hogy jellemzően azok sírnak a pénz okán, akiknek bőségesen van, miközben a szegények csendben küzdenek az életben maradásért?


És vajon hogyan történhet, hogy valaki sokkal jobban bánik a pénzzel és be tudja osztani, míg mások nem? Nem lenne célszerűbb ezt otthon, már egészen kicsi korban megtanítani a gyermekeinknek?

Aki azt mondja, a pénz nem boldogít, az hazudik. A pénz egyfajta státusz, olyan dolog, amitől függ az egész életünk. Befolyásolja a gyógyulási esélyeinket, hiszen egy jó orvost meg kell fizetni. A kirándulásokhoz, nyaralásokhoz, akár csak a hétvégi mozizáshoz szintén mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha jól akarjuk magunkat érezni. Sokkal kevesebbet stresszelsz a számlák befizetése miatt , ha van miből és össze sem hasonlítható, min töröd a fejed: hova menjetek el nyaralni vagy miből futja kenyérre.

A saját életünk kovácsai vagyunk jobb és rosszabb időszakokkal. Szívünk joga arra költeni, amire jónak látjuk, ezért érdemes olyan emberekkel körülvenni magunkat, akik segítenek a bajban, önzetlenül, akár csak az ölelésükkel vagy éppen irigység nélkül tudnak örülni a sikereinknek.




Nektek mi a véleményetek a témáról?

A facebookon hamarosan elérjük az 500 lájkot, akkor pedig nyereményjáték is érkezik. Ha van kedved, csatlakozz hozzánk ITT vagy iratkozz fel a jobb oldalsávban.

Köszönöm,hogy elolvastál! Várlak vissza!
Alexandra 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése